Alkotmánybírósághoz fordult az államfő az állami vagyonvédelmi törvény miatt

A köztársasági elnök két fő szakmai kifogást emelt a „lex MBH-4iG” néven is emlegetett jogszabály ellen. Az egyik pont szerint a zártkörű befektetési alapoknál a tulajdonosok 60 százaléka kikényszeríthetné az alapkezelő váltását, ami a már működő, tisztán magántőkéből álló alapokra is vonatkozna. Baka András szerint ez sértheti a szerződéses szabadságot. A másik kritikus pont a nagybefektetők mentesítése a kötelező vételi ajánlattétel alól, ami Baka András szerint gyengítheti a kisebbségi részvényesek védelmét.

Kármán András pénzügyminiszter közösségi oldalán úgy reagált, hogy a Tisza-kormány célja az állami vagyon védelme és a finanszírozási kockázatok mérsékelése az elmúlt másfél évtized gyakorlatával szemben. A miniszter közölte, hogy megkezdték az államfői indítvány elemzését, a törvény eredeti céljai pedig nem változtak, amelyeket a „magyar emberek közös vagyonának” megőrzésével indokoltak.

A Kontroll információi szerint a törvény politikai és gazdasági tétje jelentős: a jogszabály megszüntetné a takarékszövetkezeti integrációs szervezetet (SZHISZ), amivel mintegy 190 milliárd forintnyi kötvényállomány feletti kontroll kerülne vissza az államhoz. Ez új eszközt adhatna a kormánynak az MBH tulajdonosaival szemben, míg a 4iG esetében a befektetési alapok kezelésének átvételét könnyíthetné meg, ami lehetővé tehetné az állami befolyás növelését.