Adóreformmal és a termelékenység javításával tennék versenyképesebbé a gazdaságot

Az elemzés szerint érdemes lenne megvizsgálni egy háromsávos, 9, 16 és 22 százalékos progresszív személyi jövedelemadó bevezetését. Az OECD egy hasonló sávos modell egyik forgatókönyvében azt becsülte, hogy a munkavállalók mintegy 90 százaléka kedvezőbb helyzetbe kerülhet. A vállalati szférában a kutatás-fejlesztési költségek innovációs járulékból való leírhatóságának visszaállítása ösztönözné a valódi technológiai fejlődést a központosított forráselosztással szemben.

Kritikus pont a helyi iparűzési adó reformja is, amely jelenleg nem a nyereséget, hanem az árbevételt terheli, így az alacsony árréssel dolgozó cégeket aránytalanul sújtja. A javaslat szerint az adóalapot a ténylegesen létrehozott hozzáadott értékhez kellene közelíteni. Emellett a fenntartható költségvetési pálya alapfeltétele az államadósság kamatterheinek mérséklése, amely 2024-ben a GDP 4,9 százalékát emésztette fel, jelentős forrásokat elvonva a fejlesztésektől.

A 27 százalékos, uniós szinten rekorder általános áfakulcs fokozatos közelítése az európai átlaghoz szintén stratégiai cél lehetne, amennyiben a bevételkiesés pótlása biztosított. A véleménycikk szerint a gazdaságpolitika sikere nem csupán az adókulcsok mértékében, hanem abban mérhető, hogy Magyarország képes-e az olcsó munkaerőre épülő modell helyett a magasabb képzettséget és technológiai színvonalat ösztönző pályára állni.