Adathibák az ügynökaktákban: Lezsák Sándor a neokommunizmus áldozataként látja magát
2026. 11. 14. — 12:54
A november 4-én közzétett dokumentumok között több mint száz olyan eset akad, amikor a megfigyelteket tévesen az ügynökök közé sorolták. Lezsák Sándor Brüsszelt sejti a háttérben.
- A nyilvánosságra hozott több tízezer dokumentum közül pontosan 164 esetben szerepeltek hibásan a rögzített adatok.
- A malőr következtében megfigyelt személyek is a „sötét oldalon”, vagyis a hálózati személyek között tűntek fel.
- Lezsák Sándor szerint ő maga a neokommunizmus áldozata lett, és az eset rávilágít Brüsszel intézményi túlhatalmára.
- Az egykori képviselő a hibát a kormánypárti Tisza Párt elleni éles kritikára is felhasználta, „dög-Tiszának” nevezve a szervezetet.
A Magyar Hang publicisztikája szerint a képmutatás és az álszentség a magyar társadalom egyik legkárosabb jellemzője. A szerző úgy véli, hogy bár a dokumentumok közötti 164 téves adat nem jelentéktelen probléma, a hiba mégis kezelhető, viszont lehetőséget adott a politikai mantrák ismételgetésére.
Lezsák Sándor az adatközlési malőrből vezette le azon állításait, miszerint ő a „neokommunizmus” áldozata lett, és Brüsszel „túlhatalma” áll az eset mögött. Lezsák Sándor a hiba kapcsán az emberek Tiszából való kiábrándulásáról beszélt, a formációt „holt-Tiszának”, majd „dög-Tiszának” nevezve.
A szerző a képmutatást, az álszentséget és az ájtatosságot a társadalmat mérgező jelenségek közé sorolja. Lezsákot ügyeletes energiavámpírként említi, aki az adatközlési hibába kapaszkodva ismételgeti politikai szólamait.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.


