Kép: telexA vízgazdálkodási tétlenség éves költsége elérheti a GDP közel egy százalékát
2026. 11. 15. — 11:32
Egyes becslések szerint a vízzel összefüggő tétlenség éves társadalmi-gazdasági költsége elérheti a 750–870 milliárd forintot. Az AquaRe szakértői hosszú távú, összehangolt alkalmazkodási lépéseket sürgetnek.
- A mezőgazdasági aszálykárok mellett az energiaipar és az élelmiszeripar is jelentős közvetett veszteségeket szenved el a vízhiány miatt.
- Magyarországról jelenleg több víz folyik ki, mint amennyi beérkezik, miközben a felszíni vizek 95 százaléka külföldről származik.
- A kormány új intézkedési terve a gyors vízelvezetés helyett a víz helyben tartását és természetalapú megoldásokat helyez előtérbe.
- A szakértők szerint a mezőgazdasági vízkivétel árazásának reformja elengedhetetlen a szűkös erőforrások hatékonyabb elosztásához és a takarékossághoz.
- Nemzetközi példák, például Izrael és Spanyolország azt mutatják, hogy vízhiányos körülmények között is fenntartható magas hozzáadott értékű termelés, bár ez környezeti kockázatokkal járhat.
Az Aqua Research and Economics munkacsoport előzetes számításai és más hazai becslések szerint a vízzel összefüggő tétlenség éves társadalmi-gazdasági költsége elérheti a GDP közel egy százalékát, vagyis nagyjából 750–870 milliárd forintot. Ez nagyságrendileg megegyezik az uniós források felszabadításának köszönhetően felhasználható összeggel. A szakértők szerint a probléma egyik fő oka a vízfelhasználás földrajzi kiegyensúlyozatlansága: a hazai folyók vízhozamának háromnegyedét a Duna és a Dráva adja, miközben a legnagyobb vízigényű mezőgazdasági területek az Alföldön, a Tisza vízgyűjtő területén találhatók.
Paksnál például az elmúlt négy évtizedben mintegy egy méterrel süllyedt a jellemző vízállás, így egyre nehezebb hozzáférni a vízhez. A vízhiány következményei az energiatermelést is közvetlenül érintik. A szakértők szerint össze kell hangolni az intézményrendszert, mivel a vízzel kapcsolatos feladatok 6–8 minisztérium, hatóság és területi szereplő között oszlanak meg. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a 2026-os rendkívüli aszály után a politikai figyelemnek strukturális beruházásokká kell átfordulnia a hosszú távú alkalmazkodás érdekében.
Az elemzés szerint elengedhetetlen a gazdasági ösztönzők átalakítása is, mivel a mezőgazdasági vízkivétel díja jelenleg jelképes. „A valódi kérdés nem az, hogy piac vagy állam, hanem az, hogyan építünk olyan ösztönzőrendszert, amelyben a hosszú távú társadalmi haszon a beruházási döntésben is megjelenik” – mutat rá az AquaRe írása. A nemzetközi tapasztalatok, például a Világbank adatai azt mutatják, hogy minden ellenálló infrastruktúrába fektetett dollár átlagosan négyszeres társadalmi hasznot termel az elkerült károk és a stabilabb termelés révén.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.
Kapcsolódó cikkek
Kép: PénzcentrumSzigorítaná a balatoni építkezések szabályait a kormány, akár hároméves tilalom is jöhet
A kabinet társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslata rögzítené a beépíthetőség és az épületmagasság jelenlegi szintjét a vízparti területeken a tájegység megóvása érdekében.
Kép: HaszonPince vagy lakás: így maradhatnak életben a muskátlik tavaszig
A sikeres teleltetés alapja az egészséges tövek kiválogatása és a visszavágás, a növények pedig fagymentes pincében vagy világos szobában is átvészelhetik a hideg hónapokat.
Kép: Agroinform.huAz őszi ültetésen múlhat a fokhagyma mérete: így kerülhetők el a leggyakoribb hibák
A sikeres betakarításhoz elengedhetetlen a gerezdek alapos válogatása és a napos ültetési hely kiválasztása. A talaj minősége és az őszi vízellátás alapjaiban határozza meg a fejek későbbi fejlődését.