A világgazdaság villamosítása a cél a hétfőn kezdődő törökországi klímacsúcson

A kilenc hónapja tartó iráni háború súlyosan megzavarta a közel-keleti olajszállítást és gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, ami világszerte megemelte az üzemanyagárakat. Ezzel párhuzamosan több ázsiai ország, köztük Dél-Korea, India és Thaiföld növelte a szénre támaszkodását, vagy lépéseket tett a széntüzelésű energiatermelés fokozására. A Reuters szerint a diplomáciai erőfeszítéseket gyengíti, hogy az Egyesült Államok – Donald Trump 2025. januári hivatalba lépése után – ismét távol marad a klímatárgyalásoktól, így a világ egyik legnagyobb kibocsátója nem vesz részt a tárgyalásokon.

A török elnökség által javasolt villamosítási vállalást több környezetvédő szervezet kritizálja, mivel az nem írja elő, hogy a többletenergiának alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokból kell származnia. Szaúd-Arábia és több más olajtermelő ország azzal érvel, hogy a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is a globális energiamix részei maradhatnak, amennyiben azokat szén-dioxid-leválasztó technológiákkal kombinálják. A konferencián Törökország olyan nemzetközi vállalás aláírását kezdeményezi, amely a mesterséges intelligencia fenntartható fejlesztésének és alkalmazásának alapelveit rögzítené.

A tárgyalások sürgető jellegét a 2026-os év rendkívüli időjárási eseményei is fokozzák. Nyugat-Európát intenzív hőhullámok sújtották, Nepálban pedig egy gleccseromlást követő árvíz több mint 1450 ember életét követelte. Az antalyai csúcson kiemelt téma lesz a szegényebb országok pénzügyi támogatása is, hogy segítséget kapjanak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. Simon Stiell, az ENSZ éghajlatváltozási titkára szerint egyetlen csúcstalálkozó sem állíthatja meg egyik napról a másikra a klímaváltozást, de minden közelmúltbeli COP alapvető előrelépést hozott, és a COP31 is így tesz.