Kép: Privátbankár.huA tőzsdei kaszinó csapdája: miért olvad el a pénz a tőkeáttételes ETF-ekben?
2026. 11. 16. — 16:30
A chipszektorhoz, illetve a koreai részvénypiachoz kötődő tőkeáttételes alapok az év első felében jelentősen felülteljesítették a mögöttes indexeket, később azonban a visszaesés során nyereségük nagy részét elvesztették. A turbósított befektetési alapok napi átsúlyozása miatt ingadozó piacon akkor is jelentős veszteséget szenvedhetnek el a befektetők, ha a mögöttes index összességében emelkedik.
- A napi átsúlyozás miatt a volatilis, sávozó vagy stagnáló piac ronthatja a tőkeáttételes alapok teljesítményét.
- Míg a technológiai QQQ indexalap öt év alatt 72,5 százalékot hozott, a háromszoros tőkeáttételes TQQQ ennek felét sem érte el.
- A legnépszerűbb ilyen alap, a TQQQ piaci értéke 32 milliárd dollár felett van, ami vetekszik az OTP Bank tőkésítésével.
- Szakértők szerint ezek az eszközök spekulatív mániák idején népszerűek, a lakossági befektetők pedig rossz időzítéssel nagy veszteségeket szenvedhetnek el.
A tőkeáttételes ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) matematikai sajátossága a „volatilis erózió”. Mivel az alapoknak minden nap végén vissza kell állítaniuk a meghatározott (példaként két- vagy háromszoros) tőkeáttételt, oldalazó vagy ingadozó piacon rendszeresen „drágán vesznek és olcsón adnak”. Egy egyszerű példa szerint ha egy részvény 5 százalékot esik, majd másnap 5 százalékot emelkedik, az értéke közelíti az eredetit, de a kétszeres tőkeáttételes alap értéke már érezhetően elmarad attól.
A Privátbankár.hu elemzése szerint az erős, tartós emelkedő trendek kedvezhetnek az ilyen eszközöknek, de a hozam a mögöttes termék árfolyamának alakulásától függ, és nem garantált. Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) is aggodalommal figyeli a trendet, tavaly év végén le is lassították az újabb, rendkül kockázatos tőkeáttételes termékek engedélyezését. Elrettentő példaként említi a Defiance Daily Target 2X Long MSTR ETF-et, amely egy év alatt mintegy 88 százalékkal zuhant. A forrás szerint ebben az MSTR korábbi túlértékeltsége is szerepet játszhatott; a kriptopiacon emellett magas a volatilitás.
Vakmajom befektetési szakember szerint „ha az emberek racionálisan viselkednének a tőkepiacokon, ilyen termékek, hogy kétszeres meg háromszoros tőkeáttétes, egyetlen részvényt tartó, tőzsdén kereskedett befalap (ETF) nem is léteznének”. A szakértő hangsúlyozza, hogy az eséseket sokkal nehezebb ledolgozni: egy 50 százalékos veszteség után 100 százalékos emelkedésre van szükség a nullszaldóhoz, a tőkeáttétel pedig ezt a szakadékot mélyíti el a befektető alatt. „Ahol van elégetni való pénz, ott előbb-utóbb kerül gyufa is” – tette hozzá az influenszerként is ismert szakember.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.


