A tervezett adómódosítás megduplázná a közvetlen K+F-adókedvezményt, 10-ről 20 százalékra
2026. 11. 16. — 09:50
A zárószavazás előtt álló adómódosító alapján nőhetnek a kutatás-fejlesztést végző vállalkozások kedvezményei. A Niveus szerint azonban az optimális kedvezményforma kiválasztása alapos mérlegelést igényel.
- A benyújtott adótörvény-módosítás alapján a közvetlen K+F-adókedvezmény mértéke a jelenlegi 10-ről 20 százalékra emelkedik jövőre.
- Százmillió forintos ráfordítás esetén az adóalap-csökkentés 11,3 millió, a közvetlen kedvezmény pedig jelenleg 10 millió forintos megtakarítást tesz lehetővé.
- Ha a vállalkozásnak nincs elegendő adóköteles nyeresége, nem biztos, hogy az adóalap-csökkentést teljesen ki tudja használni, míg az adókedvezmény meghatározott feltételekkel pénzben visszajárhat.
- A NAV adatai szerint a közvetlen kedvezményt igénybe vevők száma alacsony, tavaly mindössze 26 vállalat élt ezzel a lehetőséggel.
- A szakértők szerint sok cég nem ismeri fel, hogy a gyártástervezés vagy bizonyos agrárfejlesztések is kutatás-fejlesztésnek minősülhetnek.
A két választható kedvezménytípus eltérő módon érinti a vállalatok pénzügyeit. Az adóalap-csökkentés a társasági adó mellett a helyi iparűzési adót és az innovációs járulékot is mérsékelheti, ami különösen a közép- és nagyvállalatok számára lehet releváns. Ezzel szemben a közvetlen adókedvezmény a ténylegesen fizetendő társasági adót csökkenti. A Niveus Consulting rámutatott: a közvetlen kedvezmény alacsony népszerűségének hátterében az új szabályozás körüli bizonytalanság és a kötelező ellenőrzésektől való félelem állhat.
A globális minimumadó hatálya alá tartozó vállalatoknál – vagyis azoknál a nagyvállalatcsoportoknál, amelyek éves összevont árbevétele az előző négy évből legalább kettőben elérte a 750 millió eurót – még összetettebb a döntés, mivel a két kedvezményforma eltérően befolyásolhatja a globális minimumadó számítását. A Niveus tapasztalatai szerint a hiányos költség- és munkaidő-nyilvántartás, valamint a műszaki és pénzügyi területek közötti együttműködés hiánya is nehezítheti a kedvezmények kihasználását. Bagdi Lajos, a Niveus partnere szerint már a fejlesztések tervezésekor érdemes felkészülni, megfelelő dokumentációt készíteni, és előre kiszámolni, melyik kedvezmény jelent nagyobb tényleges megtakarítást.
A NAV adatai ugyanakkor elmozdulást mutatnak: bár az adóalap-csökkentést még mindig több mint tízszer annyi cég választja, a közvetlen adókedvezmény összege egyetlen év alatt közel 140 százalékkal, 2,2 milliárd forintra nőtt. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység az agráriumban vagy a bankszektorban is jelen lehet, nem csak a klasszikus ipari innovációk esetében.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.

