A tavak nem vonzzák az esőt, a nagyvárosok viszont befolyásolhatják a csapadékot
2026. 11. 18. — 11:31
Egy bő vizű folyó mellett is lehet aszály: vízhozamát távoli hegyvidékek csapadéka táplálhatja, miközben a környező földek kiszáradnak.
- Európa csapadékát nagyrészt az Atlanti-óceán felől érkező nedves légtömegek alakítják, nem a helyi tavak párolgása.
- Tartós magas légnyomás esetén a leszálló levegő gátolja a felhőképződést és a felszíni pára felemelkedését.
- A városi hősziget miatt a belvárosok 2–5 Celsius-fokkal melegebbek lehetnek a környező vidéknél, elősegítve a levegő felemelkedését.
- Műholdas mérések szerint a városok szél alatti oldalán, a központtól 20–50 kilométerre csapadéktöbblet alakulhat ki.
A városokban a sűrű beépítés is felfelé térítheti a levegőt, míg a közlekedésből és az iparból származó apró részecskék hozzájárulhatnak a felhőcseppek képződéséhez. A tavak környékén tapasztalt gyakoribb esőzésben viszont a környező dombok és hegyek légáramlásra gyakorolt hatása is szerepet játszhat.
Késő ősszel a helyi hőáramlatok helyett inkább a nagytérségű légköri folyamatok, köztük a mediterrán ciklonok határozzák meg a csapadékot. A Blikk által idézett hazai meteorológiai és hidrológiai elemzések szerint az átlagos őszi esőzés sem feltétlenül pótolja a nyári aszályban elvesztett nedvességet: a mélyen kiszáradt talajnak és a talajvíznek több csapadékra lehet szüksége.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.

