A rendszerváltás legsötétebb bűnügyeit dolgozza fel az HBO új magyar dokumentumsorozata

A dokumentumsorozat felvezetése szerint a rendszerváltás társadalmi változásai a bűnözésre is hatással voltak, és a kilencvenes években a rendőrségnek olyan bűncselekményekkel kellett szembenéznie, amelyekre korábban nemigen volt példa Magyarországon. Az alkotás a bűnügyi részletek mellett hangsúlyt fektet a nyomozói munka lélektanára is: Dr. Kovács Lajos egykori gyilkossági nyomozó például elismerte, hogy Farkas Helga holttestének hiánya máig lezáratlan adósság számára, miközben felidézte, hogy a hivatása miatt gyakran még a karácsonyi asztaltól is fel kellett állnia. Illisz László bűnügyi újságíró ehhez hozzátette, hogy a korszakban a sajtó és a rendőrség között szoros, bizalmi viszony alakult ki, ami olykor a nyomozások operatív segítését is jelentette.

A sorozat fogadtatása a szakmai kritikákban vegyes. Míg a hvg.hu méltatta a visszafogott, nem hatásvadász rekonstrukciókat és a drónfelvételekkel támogatott képi világot, a Telex kritikája szerint a produkció történetmesélési szempontból néha esetleges marad. A portál kiemelte, hogy bár a vizualitás kiemelkedő, a sorozat nem tudott érdemi újdonságokat feltárni a már sokszor feldolgozott bűnesetekről, és nem használta ki teljesen a nyomozók közötti évtizedes barátságban rejlő dramaturgiai lehetőségeket.

A produkció hitelességét erősíti, hogy a készítők a harmincéves emlékek szubjektivitását korabeli dokumentumokkal és feljegyzésekkel ellensúlyozták. A sorozatban megjelenő ellentmondások – például a Farkas Helga esetleges közreműködéséről szóló korábbi elméletek elvetése – rávilágítanak arra, hogyan értelmezik újra az egykori főszereplők évtizedek távlatából saját szakmai döntéseiket. „Szerintem az az elhivatott, akinek van egy kis megszállottsága is” – fogalmazott Dr. Kovács Lajos a sorozat alapgondolatáról.