A Kunsági borvidék jövőjét veszélyezteti az aszály és a munkaerőhiány
2026. 11. 15. — 20:13
Az ELTE kutatása szerint a kunsági gazdák egyre nehezebben alkalmazkodnak a vízhiányhoz, miközben az ágazat elöregedése és a munkaerőhiány is sújtja a térséget.
- A vízhiány mértékét jelzi, hogy a tázlári mérőkút vízszintje 2026 júniusára több mint három méterrel süllyedt az átlag alá.
- A 2025-ben tapasztalt 300-400 milliméternyi csapadék után idén még kevesebb eső hullott a borvidéken a kutatás adatai szerint.
- A hőség miatt idén volt példa az augusztus eleji szüretre is, ami a gyors feldolgozás és hűtés miatt magasabb költségekkel jár.
- A gazdák szerint a munkaerőért folytatott versenyben a környékbeli autóipar, az építőipar és a raktárak elszívják a potenciális napszámosokat.
- A kutatók szerint a megoldást a táji szintű vízvisszatartás, a fajtaváltás and a gazdálkodók szorosabb összefogása jelentheti.
Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának nem reprezentatív felmérése rávilágított a termelők elkeseredettségére: a válaszadók a klímaváltozás súlyosságát ötfokú skálán 4,4-re értékelték, saját felkészültségüket azonban csak 2,5-re. A kérdőívet kitöltők átlagéletkora 56 év volt, és csaknem hetven százalékuk nevezte súlyos problémának a fiatal generáció hiányát. A munkaerőhiányt fokozza, hogy a mezőgazdasági fizikai munka a nyári forróságban különösen megterhelő, miközben az autóipar, az építőipar és a raktárak is elszívják a munkára fogható embereket.
A klímaváltozás a borok minőségét is átalakíthatja: melegben gyorsabban fogy az almasav, a szőlő pedig hamarabb érhet el magas cukortartalmat. Az ilyen alapanyagból nagyobb alkoholtartalmú, kevésbé friss érzetű bor készülhet. A kutatók szerint érdemes lenne újra megvizsgálni a hagyományos fajták, köztük a kövidinka lehetőségeit. Vasárus Gábor László kutatásvezető szerint a fajtaváltás mellett a talajművelés megváltoztatására és bemutató gazdaságok létrehozására is szükség lenne a tapasztalatcsere érdekében.
A vízellátás rendezése érdekében a tanulmány kisebb, helyi beavatkozásokat javasol, például a csatornákon elhelyezett szivárogtató rönkgátakkal vagy fenékküszöbökkel lassítanák a víz elfolyását. A hosszú távú cél egy változatosabb kunsági tájkép kialakítása, ahol a szőlőültetvények mellett gyümölcsösök, gyepek és mezővédő fasorok mérsékelnék a szárító szél hatását és osztanák meg a gazdálkodás kockázatait.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.

