A kiégés nem egyéni kudarc, hanem a munkakörnyezet rendszerszintű hibája
2026. 11. 22. — 16:50
A tartós érzelmi megterhelés és stressz miatt kialakuló kimerültség ellen a céges jóga és a meditáció önmagában kevés, ha a szervezeti kultúra folyamatosan újratermeli a feszültséget.
- A kiégés alattomos folyamat, amely a kezdeti lelkesedéstől a teljes apátiáig és a szociális elszigetelődésig vezethet a munkahelyen.
- A tartós stressz testi tünetekben is megmutatkozhat: ilyen lehet az alvászavar vagy az emésztési probléma, és csökkenhet az immunrendszer védekezőképessége.
- Hernádi Judit szakpszichológus szerint a strukturális hibákat, például az irreális határidőket nem lehet kizárólag egyéni stresszkezeléssel tartósan orvosolni.
- A valódi megoldást a munkavállalói autonómia növelése, a reális munkaterhelés és a támogató szervezeti kultúra megteremtése jelentené.
A kiégés jelenségét elsőként Herbert Freudenberger amerikai pszichológus azonosította, mint a tartós érzelmi megterhelésre adott stresszválaszt. A folyamat jellemzően öt szakaszra osztható: az első az idealizmus és a fokozott bizonyítási vágy, amelyet a realizmus, majd a kiábrándulással járó stagnálás követ. Ezt követi a frusztráció fázisa, ahol a dolgozó már értelmetlennek érzi hivatását, míg a végpont az apátia, amikor a feladatokat már csak rutinszerűen, minden érzelmi bevonódás nélkül végzi el az egyén.
Bár a népszerű vállalati jólléti programok, például a gyümölcsnapok vagy a relaxációs szobák hasznos kiegészítők lehetnek, önmagukban nem kezelik a probléma gyökerét. Hernádi Judit kiemelte: ha a rendszer folyamatos túlórázást követel meg vagy bünteti a hibákat, az ilyen eszközök csak tüneti kezelést nyújtanak, és azt az üzenetet közvetíthetik, hogy a stressz kezelése kizárólag a munkavállaló felelőssége. A fenntartható változáshoz a vezetésnek kell átalakítania a munkafolyamatokat, csökkentve a létszámhiányból fakadó túlterheltséget.
A szakember szerint a pszichológiai biztonság megteremtése alapvető fontosságú: a dolgozónak éreznie kell, hogy jelezheti, ha túl sok a teher. „Az egészséges munkahelyi kultúra alapja nem az, hogy a dolgozók jobban alkalmazkodjanak a rossz rendszerhez, hanem az, hogy maga a rendszer biztosítson fenntartható munkafeltételeket” – hangsúlyozta a szakpszichológus. A megelőzés kulcsa tehát a világos döntési folyamatokban, a következetes elismerési rendszerben és a munkavállalói döntési szabadság növelésében rejlik.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.

