PostNews

Hírek — csak a lényeg, felesleges zaj nélkül.

— Ödön

Kép: Portfolio.hu

A hőség és a vízhiány alapjaiban nehezíti meg a kunsági bortermelők helyzetét

2026. 11. 16. — 08:45

Az ELTE kutatása szerint a Kunságban az éghajlatváltozás, a süllyedő talajvízszint és a munkaerőhiány egymást erősítve rontja a hagyományos szőlőtermesztés kilátásait és a gazdaságok jövedelmezőségét.

  • Kecskeméten 2024-ben 77 hőségnapot mértek, az átlaghőmérséklet pedig egy fokkal emelkedett az elmúlt évtizedben a térségben.
  • A talajvízszint a Homokhátságon az 1970-es évek óta átlagosan 1,5–2 métert süllyedt, a magasabban fekvő területeken pedig akár 6–7 métert.
  • A gyorsabb érés miatt a szüret korábbra tolódott, ami veszélyezteti az üde, könnyed borok hagyományos minőségét és aromáit.
  • A gazdák átlagéletkora 56 év, a munkaerőhiányt pedig fokozza a környékbeli ipari központok elszívó hatása és a bérverseny.

A Portfolio.hu által ismertetett ELTE KRTK kutatás rávilágít, hogy a csapadék eloszlása kritikussá vált: 2025-ben mindössze 300-400 milliméter eső hullott, a mezőgazdaságilag kulcsfontosságú június pedig szinte teljesen száraz maradt. A vízhiányt súlyosbítja a talajvízszint tartós süllyedése, amely az 1970-es évek óta átlagosan 1,5–2 métert, a magasabb területeken pedig akár 6–7 métert is csökkent. Emiatt a szőlő egyre inkább a kiszámíthatatlan csapadékra vagy a költséges öntözésre szorul, miközben a hőhullámok során a bogyók közvetlen napégése is rontja a termésbiztonságot.

A gazdák pontosan érzékelik a bajt, ötfokú skálán 4,4-es erősségűre értékelték a klímaváltozás helyi súlyosságát, ugyanakkor a felkészültségüket mindössze 2,5-re teszik. Az egyszerűbb módszerek közül a növényi talajfedést vagy mulcshagyást, a talajmozgatás mérséklését és több más eljárást a válaszadók 51–76 százaléka már kipróbálta vagy jelenleg is alkalmazza; az öntözési lehetőségek ugyanakkor korlátozottak: a válaszadók 70 százaléka egyáltalán nem öntöz, víztakarékos, például csepegtetéses öntözést pedig 17 százalékuk alkalmazott vagy próbált ki. A tavaszi fagykár elleni védekezési módszereket a válaszadók 13,8 százaléka, az árnyékoló hálókat vagy a lombozat védelmét erősítő kezeléseket pedig 13,1 százaléka alkalmazta vagy próbálta ki. Az interjúalanyok szerint az árnyékoló hálók költsége és munkaerőigénye akadályt jelent.

A helyzetet a társadalmi tényezők teszik igazán összetetté. A térség nagyobb városi központjai, különösen a kecskeméti autóipar, elszívják a képzett munkaerőt a falvakból, ami feszített bérversenyt generál. Ahogy az egyik interjúalany a munkabérekre utalva fogalmazott: „A Mercivel kell versenyeznem”. A cikk szerzője arra figyelmeztet, hogy az alkalmazkodáshoz szükséges víz, tőke, szaktudás és munkaerő hiánya miatt a Kunság példája országos figyelmeztetés a magyar mezőgazdaság hosszú távú fennmaradására nézve.

Kapcsolódó cikkek

Kép: telex

Több hullámban érkezhet csapadék a héten, a szél is megerősödik

Az Észak-Atlanti térség egymást követő mély ciklonjai felpörgetik a nyugatias áramlást, és nagy mennyiségű nedvességet szállíthatnak Európa belseje felé. Az átvonuló frontok több hullámban hozhatnak csapadékot; a szél a hét folyamán több térségben megerősödik.

1 forrásKörnyezet / Időjárás

Vissza a főoldalra