Kép: Portfolio.huA gyász öt szakaszához hasonlóan reagálunk a mesterséges intelligenciára
2026. 11. 15. — 06:55
Dani Rodrik közgazdász szerint az AI fejlődéséhez való viszonyunk Elisabeth Kübler-Ross modelljét követi, a kezdeti tagadástól a dühön át az elfogadásig tartó folyamatban.
- Az AI-ra adott válaszok a halálos betegség diagnózisakor tapasztalt tagadás, harag, alkudozás, depresszió és elfogadás fázisait idézik.
- Kezdetben sokan csak felcicomázott keresőmotornak látták a technológiát, így könnyű volt tagadni annak valódi jelentőségét.
- A dühöt a szoftverhibák, kitalált bírósági hivatkozások és az oktatásban megjelenő generatív tartalom okozta irritáció váltotta ki.
- A kezdeti bosszantó hibák és a korlátozott képességek után a mesterséges intelligencia minősége érezhetően javulni kezdett.
A Portfolio véleménycikkében Dani Rodrik kifejti, hogy az AI-t eleinte sokan csupán az emberi beszédet utánzó csevegőrobotként könyvelték el. Ez a szemlélet lehetővé tette a technológia mélyebb társadalmi és szakmai hatásainak elutasítását, mivel úgy tűnt, a fejlesztések nem érintik érdemben a hivatásokat.
A folyamat második, dühvel teli szakaszát a technológia tömeges, de gyakran hibás megjelenése hozta el. A szerző példaként említi az ügyfélszolgálati botok fegyelmezetlenségét, a biztonsági sebezhetőségeket a kódokban, valamint a tudományos életben feszültséget okozó, mesterséges intelligenciával készült hallgatói dolgozatokat. Rodrik megjegyzi, hogy az általános bosszankodást kiváltó szakasz után a technológia képességei jelentős javuláson mentek keresztül.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.

