Kép: PénzcentrumA fejlett országokban egyre nagyobb terhet jelentenek az állami nyugdíjak
2026. 11. 23. — 00:10
A demográfiai változások miatt a kifizetések egyre nagyobb terhet rónak a költségvetésekre, miközben a fiatalabb generációk számára már a befizetéseik megtérülése is kérdésessé vált.
- Franciaország többet költ nyugdíjakra, mint az oktatásra, a rendfenntartásra, a lakhatásra, az infrastruktúrára és a honvédelemre összesen.
- A brit és francia baby boom nemzedék várhatóan közel kétszer annyi állami ellátást kap, mint amennyit befizetett.
- Több európai országban a lakhatási költségek levonása után a nyugdíjasok átlagjövedelme meghaladja az aktív korúakét; ennek egyik oka, hogy az idősek között több a lakástulajdonos.
- Dániában ötévente vizsgálják felül a korhatárt a várható élettartam alapján, a változtatáshoz parlamenti jóváhagyás kell, és az csak 15 évvel később lép életbe; Svédország a járulékalapú nyugdíj kiszámítását kötötte a várható élettartamhoz.
A Financial Times elemzése szerint nehezíti a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát, hogy hosszabb ideig kell folyósítani az ellátásokat, miközben kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra. Spanyolországban például a nyugdíjjárulékok a GDP 9 százalékát teszik ki, miközben a kifizetések elérik a 11 százalékot; ez a rés 2050-re 5 százalékra is duzzadhat. A különbözetet más költségvetési bevételekből kell fedezni.
A generációk közötti feszültséget fokozza a vagyoni helyzet alakulása is. A 20. század közepén Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban és Kanadában az idősek nagyjából fele szegénységben élt; ma az idősek között gyakoribb a lakástulajdon. Egy tehermentes otthonban élő nyugdíjasnak ugyanakkora jövedelemből több maradhat a megélhetésre, mint egy lakást bérlő dolgozónak. A Brookings Institution becslése szerint az Egyesült Államokban a következő évtizedben mintegy kétezermilliárd dollárnyi társadalombiztosítási ellátás juthat olyan időseknek, akiknek az éves jövedelme e támogatás nélkül is meghaladja a 200 ezer dollárt.
A válságra különböző országok eltérő megoldásokat kínálnak. Ausztráliában a munkáltató a kereset legalább 12 százalékának megfelelő összeémet köteles befizetni a dolgozó nyugdíj-megtakarításába, az állami ellátás pedig a nyugdíjas jövedelmétől és vagyonától függ. Dániában ötévente vizsgálják felül a korhatárt a várható élettartam alapján, de a változtatások csak 15 évvel később lépnek életbe, hogy legyen idő felkészülni rájuk.
A PostNews egy vagy több hírforrásból, AI segítségével foglalja össze a legfontosabb információkat. Az ugyanahhoz a történéshez kapcsolódó híreket egy összefoglalóban rendezzük, a felhasznált forrásokat pedig megmutatjuk.

