A Benes-dekrétumokra hivatkozva kobozták el egy magyar család felvidéki földjeit

Az ügy hátterében Géhry Terézia örökösei állnak, akiknek családtagjait a második világháború után részben Németországba, részben Magyarországra telepítették ki. A jogvédők szerint az ítélet veszélyes precedenst teremt, amely elvileg bármely felvidéki magyar tulajdonát fenyegetheti a múltbéli kollektív jogfosztásokra hivatkozva. Orosz Örs szerint előfordult olyan eset is, amelyben a bíróság annak ellenére alkalmazta az elkobzás jogkövetkezményeit, hogy a tulajdonos már a dekrétumok kihirdetése előtt meghalt, leszármazottait pedig szlovák nemzetiségűként anyakönyvezték.

A jogvédő aktivista gyanúja szerint a folyamat mögött gazdasági érdekcsoportok és egyfajta „földmaffia” állhat, amely a Szlovák Földalapon keresztül hajtja végre a rendszerszintű kisajátításokat. A helyzetet nehezíti a szlovák „szájkosártörvény”, amely büntethetővé tette a Benes-dekrétumok bírálatát, ezzel lényegében politikailag megvitathatatlanná téve a kérdést Szlovákiában.

A Tisza Párt korábban elfogadhatatlannak nevezte a Benes-dekrétumok bírálatát büntető szlovák jogszabályt; Magyar Péter pedig a választások után garanciát kért Robert Ficótól arra, hogy a törvényt hatályon kívül helyezik, és a dekrétumokra hivatkozva nem kobozzák el a felvidéki magyarok földjeit. A Külügyminisztériumtól várható tájékoztatás arról, hogy az áprilisi kormányváltás óta történtek-e érdemi diplomáciai előrelépések a vitatott szlovák jogszabályok hatályon kívül helyezése érdekében. Magyar Péter korábban azt közölte: ha a felvidéki magyarokat kollektíven büntető jogszabályok hatályban maradnak, vagy ezekre hivatkozva földeket koboznak el, a magyar kormány a legerősebb diplomáciai választ adja.